Fül-orr-gégészet
Horkolást megszüntető lézeres orrműtét (Mucotomia)
Az éjszakai horkolás népbetegség, amely a felnőtt lakosság több mint felét érinti, de (többé–kevésbé) előfordul gyermekeknél is. Intézményünkben a túl nagy nyelvcsap és/vagy a laza, tónustalan lágy szájpad esetében korszerű lézeres plasztikai műtétet végzünk, ami után a horkolás erőssége jelentősen csökken vagy megszűnik, és a légzéskimaradások is sok esetben eltűnnek vagy enyhébbek lesznek.
A horkolás hangeffektusa egyszerű fizikai jelenségek miatt alakul ki. Az izmok ellazulása szűkületet okoz a garattérben, emiatt a szükséges levegőmennyiséget nagyobb sebességgel kell belélegezni. A felgyorsult levegőáramlás a lágy szájpadot és a nyelvcsapot meglebegteti, eközben ritmusosan hozzáverődnek a garat hátsó falához. Ezt a zajos vibrációt nevezzük horkolásnak. Felnőtteknél a túl nagy nyelvcsap és/vagy a laza, tónustalan lágy szájpad alvás közben a hátsó garatfalhoz vibrálva záródik, ennek hangját hívjuk horkolásnak. Előfordulhat horkolás korlátozott orrlégzés mellett, főleg hanyattfekvő helyzetben, amikor belégzéskor a tüdőben és a légcsőben keletkezett vákuum a nyelvgyököt és a gégefedőt erőteljesen a hátsó garatfalhoz csapja. Ez egyrészt hangos horkolást okoz, másrészt komoly alvási zavarokhoz vezet (alvási apnoe). Önmagában a horkolás, ha az illetőt magát nem zavarja, nem súlyos betegség, igaz a házasságban, valamint az egyéb partnerkapcsolatokban konfliktusokhoz vezethet. A probléma ott kezdődik, amikor a horkolás közben rövidebb-hosszabb időre, rendszeresen vagy rendszertelenül belégzési szünetek jelentkeznek. Egy-egy belégzési szünet eltarthat 1-1,5 percig is. Ilyenkor a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidé emelkedik, egy bizonyos határnál ez újbóli belégzésre ösztökél. Eközben a pulzusszám megemelkedik, ami nem kívánt terhet jelent a szív számára. Esetenként felébredünk, de leggyakrabban csak “félálomba” – felszínes alvási periódusba – kerülünk. Ha gyakran történik a légzéskimaradás, soha nem érjük el a kívánt alvásmélységet, ezért aludhatunk akár 10 órát is, mégis fáradtan kelünk, úgy érezzük, nem pihentük ki magunkat, tudnánk még tovább aludni. Napközben fáradtak vagyunk, csökken a koncentráló, valamint teljesítőképességünk, feledékenyebbé, ingerlékenyebbé válva idővel egész személyiségünk megváltozhat. Orrlégzési nehezítettségnél az ok pontos tisztázása után (orrsövény, orrpolyp vagy megnagyobbodott orrkagyló) az elváltozásokat vagy gyógyszeresen kezeljük, vagy műtéttel oldjuk meg. Sikeres terápia után a belégzési vakuum erőssége jelentősen csökkenhet, nagymértékben hozzájárulva a tünetek csökkentéséhez. A felnőttkori horkolás megszüntetése komplex kezelés, melyhez hozzátartozik a beteg bizonyos szokásainak, életmódjának megváltoztatása. A siker érdekében sajnos le kell mondani az esti alkoholfogyasztásról, a rendszeres altatószerszedésről. Túlsúly esetén sokat segíthet a fogyás is. Súlyosabb esetekben alvás közben egy szilikon maszkot kell viselni, amelyen keresztül belégzés közben magasnyomású levegő gondoskodik a garat nyitvatartásáról, így az alvás nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válik.
Mire számíthat az eljárás során?
1. lépés
konzultáció
Amennyiben Önnek horkolásos problémája van, vagy légzéskimaradással járó alvászavarra jellemző tüneteket észlel, horkolás-ambulanciánkon konzultáció indokolt, melyre elérhetőségeinken jelentkezhet be.
2. lépés
előzetes vizsgálatok
Ambulanciánkon egy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett megfelelő kérdőívek kitöltését követően mérlegeljük a kivizsgálási stratégia lépéseit. Súlyosabb esetekben pulmonológus kolléga bevonásával további vizsgálatok következnek, aki objektív vizsgálatokat (légzésfunkciós vizsgálatok, orrüregi légátáramlás mérése) végez, és otthon alkalmazható mérőműszerrel látja el a Önt, amit alvás közben is visel, miközben a műszer regisztrálja pulzusszámát, a légzéskimaradások hosszúságát és gyakoriságát, valamint a vér oxigéntartalmának változását. A műszert másnap számítógéphez csatlakoztatva az adatokat grafikon formájában kiírja, és ezt kiértékelve tudjuk javasolni a legmegfelelőbb megoldást.
3. lépés
a közös döntés
A vizsgálatok befejezése után a fül-orr-gégész orvosa részletes tájékoztatást ad az Ön állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtét típusáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges az Ön számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, ill. műtétet válasszon. A műtéti érzéstelenítés kiválasztásánál nagyon fontos a beteg egyéni (fizikai és lelki) érzékenysége, de ezen kívül lényeges szempont a betegség súlyossági foka is, ezért a döntést az érzéstelenítés módjáról minden esetben a beteg és az operáló orvos közösen hozza meg.
4. lépés
a műtét előtti teendők
A műtéti időpont egyeztetését követően, a műtétet megelőző egy hétben kerül sor laborvizsgálat és EKG elvégzésére. A páciens a műtét napján előre egyeztetett időpontban, éhgyomorral fekszik be részlegükre. Fül-orr-gégész orvossal való személyes konzultáció során kerül sor a műtéti beleegyező nyilatkozat megismerésére és aláírására.
5. lépés
a műtét
A horkolásgátló műtétet mind altatásban, mind helyi érzéstelenítésben végezhetjük. A sebfertőződés és a műtét alatti-utáni vérzés és duzzanat megelőzése céljából a beavatkozást rendkívül finom diódalézerrel végezzük. A lézerfény speciális tulajdonságai miatt nagy energiát képes kis felületen továbbítani, ami a sejtekbe hatolva azok víztartalmát gőzzé változtatva mintegy “felrobbantja” a sejtet. A lézersebészetben a nagy pontossággal irányított lézerfény csak a kóros szövetet párologtatja el, miközben annak környezetét megkíméli, ezért gyorsabb a sebgyógyulás. A műtéti területen a 0.5 mm-nél kisebb átmérőjű erek elzáródnak, így a műtét vértelenül végezhető. A műtéti sebbel csak a fény érintkezik, így a műtét alatti a fertőzés kizárt. A műtét során az extrém nagyságú nyelvcsapot és a laza lágyszájpadot a lézerrel megkisebbítjük, és mivel nincs vérzés, nem kell összevarrnunk a nyálkahártyasebet. Az eltávolított szövetek helyén a műtét után “nyitott” nyálkahártyaseb marad, amelyeken keresztül a műtét után keletkező ödéma (vizenyő) zavartalanul ki tud ürülni, nem okoz feszülést, így lényegesen kisebb a műtétet követő napokban jelentkező fájdalom. A sebek 4-6 hét alatt másodlagos sebgyógyulással gyógyulnak, ami azt jelenti, hogy a seb az alapjáról feltelődik, “felsarjad”, utána behámosodik.
6. lépés
műtét után
A műtétet általában néhány órás megfigyelési idő követi, melynek során a beteg a kórteremben pihen. A műtét napján a beteg saját lábán, kísérővel elhagyhatja az intézményt. Ezt megelőzően tanácsokkal, zárójelentéssel ellátjuk, a kontrollvizsgálat időpontját egyeztetjük. A műtét után minden esetben természetes, hogy a fájdalom a műtétet követő 5–6. napig fokozatosan erősödik. A műtéti terület fájdalmát az általunk felírt többféle fájdalomcsillapító folyamatos szedésével tudja csillapítani. A megerőltetést kerülni kell az első héten. Fontos tudomásul venni, hogy az egynapos sebészet nem azt jelenti, hogy a beteg egy nap alatt meggyógyul, hanem azt, hogy egy napon belül a műtét után otthonába kerül, és a gyógyulás szakaszait otthonában tölti.
Lehetséges szövődmények
Egy műtéti beavatkozás szövődménymentességét egy orvos sem garantálhatja. A legkörültekintőbb műtéti beavatkozás mellett is megtörténhet utóvérzés, esetleges gyulladás. Azonban ezek az esetleg előforduló korai szövődmények jól kezelhetők. Ezért bármilyen csekély jelét is tapasztalja bármilyen szövődmény kialakulásának (pl. vérzés, láz), éjjel-nappal utolérheti operáló orvosát, aki gondoskodik annak megoldásáról. Az otthoni gyógyulás szakaszaiban a beteg különböző elváltozásokat észlelhet, amelyek azonban nem mindig kórosak. A sebfájdalom, esetleg hőemelkedés az első napokban aggodalomra nem adnak okot. Esetenként előfordul pár hétig tartó furcsa érzés, zsibogás, érzéketlenség, esetleg fájdalom a kemény szájpadon, illetve a metszőfogakban. A késői szövődmények kialakulása a megfelelő technikával és gondossággal végzett műtéttel előzhetők meg.
Műtét után
Minden esetben célszerű elkerülni a szénsavas és alkoholtartalmú italok, valamint a fűszeres vagy durván darabos ételek fogyasztását. Az első napokban madártej, fűszermentes főzelékek, tea, darált párizsi vagy sonka, kis mennyisségben lassan szopogatott fagylalt ajánlható. Általánosságban igaz, hogy az az étel, melynek lenyelése nem okoz fájdalmat, a sebgyógyulás szempontjából is kedvező. Feltétlenül kerülni kell az olyan zöldség vagy gyümölcs nyersen történő fogyasztását, melyek a talajjal érintkezésbe kerülhetnek.