Ulnaris cubitalis szindróma

A könyöktájékon és csuklótájékon a singcsonti ideg (nervus ulnaris) meghatározott csatornákban fut. Ezen csatornák falát csontok, inak, izompólyák, vékony inas lemezek (retinaculum) határolják. Amennyiben a csatornában térszűkület alakul ki, a benne futó ideg nyomás alá kerül, elvékonyodik, csökken a vérellátása, ennek következtében funkciója károsodik. Mivel az esetek nagy részében a tüneteket az ideg leszorítása okozza, ezt csak műtéti úton lehet megszüntetni.

Tünetek

A singcsonti ideg leszorítása következtében az ideg érző és mozgató működése is károsodhat. Csuklótáji (Guyon) szindróma esetén az érző funkciók kiesése az ideg ellátási területének megfelelő gyűrűsujj kisujj felőli oldalának és a kisujjnak érzészavarát, zsibbadását, fájdalmát okozza. A beteg keze ügyetlenné válik, az érintett ujjakkal nem képes apró tárgyak érzékelésére. Súlyosabb állapotban teljes érzéskiesés is előfordulhat. A mozgató funkciók károsodása során belső kézizmok sorvadása miatt gyengébbé válik a kisujj és gyűrűsujj terpesztő mozdulata. Az izomsorvadás a kézháti oldalon a kézközépcsontok közötti területek besüppedésének formájában látható is. A könyöktáji alagút-szindróma tünetei hasonlóak, azonban a kézháton a kisujj felőli bőrterület érzészavara is észlelhető a fenti tünetek mellett.

Mire számíthat az eljárás során?

1. lépés

előzetes vizsgálatok

A betegség alapvetően a kéz alapos fizikális vizsgálatával, érzésvizsgálattal, csuklótáji idegprovokációs vizsgálattal (Tinnel-jel), a csukló maximális hajlításával kiváltott tünetek vizsgálatával (Phalen-teszt) és a ujjak mozgásainak vizsgálatával diagnosztizálható. A fizikális vizsgálat kiegészítéseként, más betegségektől való elkülönítés céljából, illetve bizonyos kóros anatómiai elváltozások felderítésére műszeres vizsgálatok is végezhetők, melyek a diagnózist pontosítják. Ilyen vizsgálat az idegek vezetési vizsgálata (elektroneurográfia – ENG), illetve az idegek ultrahang-vizsgálata.

2. lépés

a műtét napja

A műtét, amennyiben a beteg nem szed véralvadásgátló gyógyszert, előkészítést nem igényel. Műtét előtt a beteg étkezhet, folyadékot fogyaszthat.

3. lépés

a műtét

A műtétet helyi érzéstelenítés és vértelenítő mandzsetta használata mellett végezzük. A műtét során a csuklótájékon a beadott (általában Lidocain hatóanyagú) érzéstelenítő injekció hatása mellett hosszanti, kb. 5-6 cm-es enyhén íves bőrmetszést ejtünk. Kipreparáljuk az ideget leszorító inas lemezt (retinaculumot), majd azt hosszában behasítjuk, és az ideg mozgató és érző ágait is felszabadítjuk a nyomás alól. Az esetleges ideg környéki nyálkahártyaburjánzást eltávolítjuk. A vértelenítő mandzsetta felengedése után a vérzéseket csillapítjuk, és a sebvonalba felezett szilikonfélcsövet helyezünk az esetleg utóvérzések kivezetése céljából. A sebet csomós bőröltésekkel zárjuk, és fedőkötéssel látjuk el. A műtét időtartama előkészítéssel, érzéstelenítéssel együtt körülbelül 10 – 15 perc.

4. lépés

műtét után

Helyi érzéstelenítés esetén az érzéstelenítő injekció hatásának elmúlását követően (kb. 30-45 perc), amennyiben szükséges, gyógyszeres fájdalomcsillapítóval látjuk el a beteget, illetve a műtéti terület helyileg hűthető (pl. jégzselével). Amennyiben a betegnek nincs különösebb panasza, és nem észlelhető utóvérzés, úgy műtét után fél-egy órán belül távozhat az intézményből.

5. lépés

utókezelés

A beteg otthonában 1-2 napig karfelkötő viselése, szükség esetén gyógyszeres fájdalomcsillapítás (első éjszakára a beteget távozásakor fájdalomcsillapítóval ellátjuk), tüneti kezelés, jegelés, a kéz éjszakai felpolcolása javasolt. Műtét után másnap kontrollvizsgálat és kötéscsere során a sebvonalba helyezett szilikoncsövet eltávolítjuk. Pár nap múlva az operált kéz napi tevékenységek elvégzésére használható, de fizikai munka, megerőltetés kerülendő! A beteg otthonában kétnaponta a sebvonalat fertőtlenítő oldattal (pl. Betadine oldat) leecseteli, és fedőkötést cserél a seben. A műtétet követően általában két hét múlva a második kontrollvizsgálat során a varratokat eltávolítjuk, ezt követően pár hétig további napi bőápolás javasolt szilikontartalmú bőrápoló vagy körömvirágkrémmel. A műtéti sebet varratszedésig víz ne érje!

6. lépés

gyógyulás

A műtéti ellátást követően a zsibbadásos panaszok, a fájdalom nagymértékű csökkenése várható. Sokszor az éjszakai zsibbadás, az erősebb fájdalom napokon-heteken belül teljesen elmúlik. A gyógyulást azonban jelentősen befolyásolja, hogy a betegség tünetei mióta álltak fenn, és milyen fokú volt az ideg leszorítása. Régóta, akár évek óta fennálló tünetek esetén sokszor az ideg teljes és korrekt műtéti felszabadítása után is marad bizonyos fokú érzészavar az érintett ujjakon. Ettől függetlenül az időben kivizsgált és operált ulnaris alagút-szindrómás betegek nagy része teljeskörűen gyógyul, panaszai megszűnnek.

Lehetséges szövődmények

Az elvégzett operáció során, mint minden műtétnél, szövődmények léphetnek fel, melyek nagy része konzervatívan kezelhető, kis részük újabb műtétet igényel. A leggyakoribb szövődmények a sebgyógyulási zavarok, a sebvonal gyulladásos tünetei (1-2%-ban), ezek általában felszínes, a varratok körüli gyulladások és varratok eltávolításával, fertőtlenítéssel kezelhetők. Mélyebb gyulladásos szövődmények, sebgennyedés jóval ritkábban fordul elő, ezen esetekben ismételt műtét feltárás és ezzel kombinált antibiotikus kezelés szükséges. A gyulladásos tünetek megszűnését követően másodlagosan zárható a műtéti seb. További ritka szövődmény lehet az utóvérzés, mely során a sebvonalban vérömleny alakul ki, és ez hegesedhet. A nagyobb, tüneteket is okozó vérömlenyek műtétileg eltávolítandók, a kisebb, felszínesek esetleg csak jegelést és fizikoterápiás kezelést igényelnek. Alkati (genetikai) tényező a sebvonal sarjadásának mértéke, előfordulhat a sebvonal vaskos hegesedése (keloid) is, mely bőrápoló gyógyszeres krémekkel és fizikoterápiával kezelhető. A műtét során előfordulhat a felszabadított idegen sérülés, további erek és inak sérülése is, de ezen sérülések gondos és alapos sebészi technikával teljes mértékben elkerülhetőek.